Hoi An

Vártam ezt az utat eléggé. A UNESCO világörökséghez tartozó belváros, a több száz szabó gondolata előre is felvillanyozott.
Sajnálom, hogy elég fáradtan érkeztünk, így talán kevesebb dolgot láttunk, mint lehetett volna, de így is jó élmény volt.
Az első dolog, ami szembetűnő volt, hogy itt hűvösebb volt, mint lent délen. A párásság ugyanúgy jelen volt, de vicces volt friss szellőt érezni. A másik, hogy a belvárosban sétálóutcák voltak, robogók és autók nélkül olyan békés volt sétálni, nézelődni. Először láttunk bicikliseket, mindig az a kép jut eszembe Vietnámról, ami a régi földrajz könyvemben láttam az akkor még milliónyi bicikliről.
A város este varázslatos. Már messziről megcsillannak a folyó vizén a különböző fények. Úszó színes kosárkákban gyertya világít, ez imbolyog le a folyón. Lámpionok függenek le mindenhonnan. Mélysárga házak, bár sose jártam arrafelé, de valahogy olyan karib hangulatot varázsolnak.
Napközben is tele van a város, zajlik a piac. A helyiek itt szabóságra specializálták magukat, sokan vadonatúj ruhatárral távoznak. Nekem kicsit csalódás volt, hogy egyik bolt se volt túl kreatív, amelyikbe bementünk. Szerettem volna, ha a táskámról csinálnak egy másolatot, de sehol se vállalták, hogy anyagból elkészítik, csak bőrből. Tanulság, ha jössz erre felé konkrét ötletekkel gyere, hogy milyen ruhára vágysz, akkor biztos nagy élmény lesz! Ami fura volt még, hogy itt nagyon agilisen bántak a turistákkal, minden lépés után megállítottak, hogy hajókázz, masszíroztass, vacsorázz náluk. Eddig csak a taxik voltak ilyen ajánlkozók.
Az utolsó utunk volt ez mielőtt visszatérünk Ho Chi Minh Citybe, hogy aztán kezdetét vegye a nagy ausztrál kalandunk.

I was looking forward to this journey. The UNESCO World heritage Old Town, the hundreds of tailor shops made me excited.
It is a pity that we arrived here a little exhausted, so we may saw less as otherwise, but still it was a good experience.
The first thing I recognised that here was a bit cooler than in the south. It was still humid but it was nice to have some cool breeze. The other one is that the Old Town has walking streets. It was so peaceful wondering around without scooters and cars.
We saw for first bikers, from which my old Geography book's picture was coming to my mind, that showed millions of bicycles that time.
The town is magical after getting dark. You can see already from a distance millions of colours shining on the river. Floating coloured boxes are running down the river as  the inside candle light makes them shine. Lanterns are everywhere. Dark yellow houses, though I have never been in there, make Caribbean atmosphere.
In the daytime the town is busy as well, many products are on the markets. The locals specialised themselves for tailoring, some tourists return home with new sets of clothes. I was a little disappointed, none of the shops were too creative, which we went in. I really wanted to have my little handbag copied, but none of the place wanted to do it from fabric only from leather. What we learnt if you come here bring your ideas with you, what you would like to get made and then it will be an amazing experience for sure! What was a bit weird that they are hassling the tourists a lot. After every step another person was coming to us: Massage! You want a boat! Dinner! So far only the taxis were that much offering.
This was our last trip before we return to Ho Chi Minh City to start our big Austral adventure.