ZsóPhill

Húsvét volt. Nekem még mindig a kedvenc ünnepem a Karácsony, nem is tudom, Húsvétkor, mit szoktunk általában csinálni. Talán legfőképpen utazni, de most nyílván nem utaztunk. Amikor még szabadon tervezgettünk, eredetileg Németországban töltöttem volna ezt a hétvégét. Nem voltak részletek kidolgozva, de egy ideális világban Zsófi barátnőmmel találkoztunk volna mindenképp, majd Verena-val elautóztunk volna a Kuckucksnest-be egy skót tánc hétvégére, ahol Gábor, a legkedvesebb skót tánc tanárom, tanított volna, Szilvivel, Julkával és ha már lúd, legyen kövér, Dórival roptuk volna a táncot 4 napon keresztül. Phill, hogy jött-e volna, vagy az ideális világban valahol inkább búvárkodott volna, azt nem tudom, az álomnak az a része már nem volt meg. Na de volt Húsvét és volt ünnep. Jó volt tojást festeni, kalácsot sütni, füstölt sonkát készíteni. Barátokkal, Anyuval beszélgetni. Húsvét utáni kedden viszont egy számomra nagyon kedves ünnep következett, április 14-ke a házassági évfordulónk....

A tánc, annyira az életünk része, hogy nem csoda, most egy kicsit furán érezzük magunkat a tánccsoportunk nélkül. Minden héten van táncos álmom, vagy Bo'nessben, vagy Budapesten vagy ki tudja, melyik pontján a Földnek találom magam. Mikor lemondtuk a keddi óráinkat, a soron következő táncházunkat is le kellett mondanunk. Aztán Alison, az egyik táncosunk megkérdezte, miért nem tartjuk meg a táncházat online. Gyorsan döntöttünk, végeztünk egy gyors felmérést és a barátainknak hála a táncházunk híre sok helyre elért. Itt meg tudjátok nézni, hogyan is nézett ki az első táncházunk. Több, mint 2300-an nézték meg eddig. https://www.facebook.com/194464694666048/videos/194201945337487/ Több mint 100-an voltunk egyszerre a felvétel alatt, minimum 20 különböző országból voltak résztvevőink Ausztráliától, Ázsián át, Európáig és tovább Észak és Dél-Amerikába. Kaptunk néhány nagyon kedves videót, képet, visszajelzést, hogyan táncoltak velünk, mindenki a saját otthonából. Innen már a köv...

Tegnap olyan érdekes élményben volt részem, hogy muszáj elmesélnem. Kedden bentről az irodából dolgozom, az idő többi részében itthonról. Van egy nap így a héten, ami egy biztos pont, a kedd. A többi nap összefolyik, milyen nap is van? Ez-a-nap vagy az-a-nap teljesen egyforma tud lenni, de a kedd, az kedd marad. A ked(d)venc napom. Szóval beérek az irodába és nem az a különleges, hogy 8.00-kor már ott vagyok, bár a főnököm szerint ez is különleges az én esetemben, hanem, hogy ez a kép fogadott a képernyőmön. Budapest, suttogtam magamban! Ez valami varázslat lehetett, hogy aznap a Lánc-hídban gyönyörködhettem, mikor lezárt a képernyőm. Munka után Bo'ness felé menetem, hogy ott intézzem el a heti bevásárlást és éreztem, hogy ide is hazamegyek. Kicsit ki is zökkentem az elmúlt hetek rossz érzéséből, hogy ma biztos találkozok egy ismerőssel. És így is történt, Mary-vel a tánchelyünk legkedvesebb pultosával futottam össze a boltban. Egy pár percre azt hittem, minden visszazökkent a r...

Érdekes arra az időre gondolni, amikor még minden olyan volt, mint általában szokott lenni. A február nem csak azért, mert a legrövidebb hónap, hanem a sok program miatt is, elreppent. Phill a születésnapját Izlandon töltötte, egy kalandos pár nap keretében, amikor is az Európa és Észak-Amerika közötti tektonikus lemezek között merült a kristály tiszta (de csak 2 fokos) vízbe illetve még aznap a 38-40+ fokos vulkanikus lagúnába. Közben én újra tarthattam lányos találkákat, Claire-rel rögtönzött házavató bulit tartottunk, illetve végre újra láttam Tázit és a családját. Phillel elmentünk a szomszédos falu, Culross, másik felén lévő Dunimarle kastélyt meglátogatni, ami egyszerűen lenyűgöző volt. Elültettem az első zöldségmagokat, amik a mosókonyhában már csírázásnak is indultak, várják, hogy május végén a végleges helyüket elnyerjék a kertben. Majd eljött a március és egyre aggodalmasabb hírek jöttek a világból, majd Európából, Magyarországról. Amikor érzed, zárul a kör, de még ...

A gasztronómia tényleg egy nagy hobbi az életemben, ami azt hiszem, egyre csak növekszik. Érdekes látni, hogyan változik a főzési stílusom, milyen cikulusaink vannak, hogy mi az, amit gyakran készítünk egy időszakban. Az elmúlt négy hónapban listát vezettem a menüről, erről alább láthattok egy összefoglaló táblázatot. 52 különböző étel! Hátha segít Nektek is az ötletelésben, hogy mit szeretnétek készíteni, ha a család összes többi tagja összefog ellenetek és azt mondja: Hát én nem bánom, legyen, amit Te szeretnél. Bármelyik receptet szeretnétek, csak szóljatok, addig is főzni jó és enni is nagyon jó, főleg, ha sikerül odafigyelnünk, mennyit, milyen minőséget és mennyire változatosan tesszük azt. A (V) jel a vegetárius illetve halas ételeket jelöli, mellékelek egy listát a köretekről is. És persze nem én lennék, ha nem sütöttem volna néhány desszertet, péksüteményt, a mindennapi kenyerünket, illetve ha nem készítettem volna saját sajtot, életem első halloumiját. Co...

Megváltozott a világ... próbálom úgy elképzelni, mintha az idő visszapergett volna mondjuk úgy párszáz évet. Mindenki kicsit elszigetelt közösségekben élne, falun, a saját házatáján, visszafogottan. Be kell vallanom nosztalgikusan gondolok a csirketartásra, egy kutyára, pár macskára, egy jól termő kertre. Képességekre, amikkel nem rendelkezem, zöldségtermesztés, építés, varrás, festés-mázolás. Kevesebb embert látunk, nincsenek autók az úton, félénken köszönünk az idegeneknek. Tartunk egy udvarias távolságot. Mintha egy festményt látnék, ahol szép ruhákban emberek korzóznak és ahogy üdvözlöd a másikat, a kalapodat széles mozdulatokkal lekapod és meglengeted, úgy hajolsz meg, hát ahhoz tényleg kell a hely. El nem tudom képzelni ugyanezt a városban... hogy élitek a mindennapjaitokat, egymáshoz közel, mégis távol. Kérlek őrizd meg a boldogságot a szívedben, tartsd a legszebb képeket készenlétben, ha rádtörne a magány és a szomorúság. Hálát adok az égnek, hogy sokunknak van internete,...