A vízokádó sárkány - Blowhole

Még csak a harmadik napunk, de máris olyan érzés, minta sokkal régebb ideje lennénk itt.
Ma Phill búvárkodni ment Bichenoba és én is vele mentem, hogy amíg ő a tengeri sárkánnyal (https://en.wikipedia.org/wiki/Common_seadragon) barátkozott, addig én a tengerparton egy kirándulást tettem. A szállásadónk mondta, hogy itt a parton van egy hely, amit úgy hívnak, hogy a "bálna orrlyuka". Itt a tengeri hullámok megtörnek és ahogy a bálna kifújja a vizet, úgy tör fel a víz a sziklából. Nagyon szép volt az ösvény, hatalmas sziklákon lehetett keresztülmenni, a nap csak úgy sütött.
Mikor mindketten végeztünk, észak felé mentünk és a legcsodálatosabb tengerpartokon voltunk. Fehér homok (tudtad, hogy a papagájhal megeszi az elhalt korallt és ami emésztés után kijön belőle, az a fehér homok?), azúrkék tenger, vakító kék ég.
Ilyennek képzeltem a trópusokat, de kiderült nem is ott, hanem itt kell keresni ezt a földi mennyországot.

A kifújás - The blow out

Éneklő homok - Singing sand

It is only our third day but we have the feeling we are here for already longer.
Today Phill went for diving to Bicheno and I went with him. While he was making friendship with the weedy sea dragon (https://en.wikipedia.org/wiki/Common_seadragon), I made an excursion at the seaside. Our host was telling us that there is a place at the shore which called the "Blowhole". The waves are broken on the rocks and as the whale blowing out the water, the same way the water is coming up. The path was so beautiful, I could climb through huge rocks, while the sun was shining.
Once both of us were ready, we went to the north and saw the most amazing beaches I ever seen.
White sand (did you know that parrot fish is eating the dead corals and what is coming through after the digestion is the white sand?), turquoise sea, glimmering blue sky.
I imagined the tropics like this, but it turned out not there but here should we look for these Paradise.