Üdvözöljük a Felföldön - Welcome to the Highlands

Ne hidd kedves olvasóm, hogy nem történt semmi se velünk az utolsó januári bejegyzéstől a mostanáig semmi, csak valahogy nem egyszerű a hétköznapi apróságokról írni. De talán egyszer megírom részletesebben, hogy mivel telt az időnk az apró izgalmaktól kezdve, mint például behívtak a bíróságra, mint lakossági kötelességemet teljesíteni döntéshozatalban, életem első havas éve volt Skóciában, megtaláltam a nekem tökéletes csokikrémet, kinyíltak az első virágok, újra utazhatunk az országban, elmentünk egy magyar boltba, mintha hazalátogattunk volna, megtörtént a várva várt hajvágás, csirkék bukkantak fel a kertünkben és most már Phill teljesen meg van győződve, hogy beszélek csirkéül, találkoztunk pár táncosunkkal és több, mint egy év után Phill családjával.

De most újra utazunk! Április 16-án meglepetésünkre 10 nappal az eredetileg várt enyhítés előtt, újra elhagyhattuk a közvetlen környezetünket és 26-án megnyitottak a turista szállások is. Annyira vártuk, hogy kicsit más környezetben legyünk. Skye egyik eldugott sarkába foglaltuk a szállásunkat, itt töltünk egy hetet.

Egész télen, amikor nem szabadott utazni mindig mondtam Phillnek, milyen kár, hogy nem láthatjuk a Felföldet havasan. Nem hittem volna, hogy májusban fog ez a kivánságom teljesülni. Skye-on egy napos kiránduláson jártunk tavaly októberben, akkor a déli részén jártunk, most a legnyugatibb félsziget felső csücskében vagyunk Galtrigillben, ahol ha jól számoltuk körülbelül 9 ház van. Csak hogy lássad, mekkora ez a sziget, a hídon mikor átjöttünk még majdnem 1,5 órát autóztunk, hogy ideérjünk, ami kb 80 km távolságot jelentett.  

Skócia minden időben más arcát mutatja, de mindig gyönyörű. Azt hiszem, már most nagyon otthonosan érezzük magunkat, habár csak lassan idul be az igazi kikapcsolódás, mert kissé kalandosan az indulásunk előtt megkaptuk az első oltásunkat és azért volt pár mellékhatás, de már sokkal jobban vagyunk.

Don't believe my lovely reader, that we did nothing since my last blog note till May, but it was not easy to write from our everyday little things. But maybe one day I will write more details on how we spent our time start from the little excitements like I was called Shariff''s Court to do my jury duty, I saw first time snow in Scotland, I found my perfect chocolate cream, the flowers opened, we could travel again in the country, we went to a Hungarian deli, which felt like a visit to Hungary, finally I got a haircut, one day we found chickens in our garden and Phill is completely convinced that I am a chicken whisperer, we managed to meet with a few dancers from our group and visited Phill's family after more than a year. 

But now we are on our way again! On 16 April it was a big surprise that 10 days before the original planned date, we were allowed to leave our local area and on the 26th the tourist accommodation could open as well. We were so much looking forward to being in a different environment. We booked our week holiday to a hidden corner of Isle of Skye.

The whole winter, when we could not go to anywhere, I told to Phill what a pity that we could not see the Highlands in the snow. I was not expecting that my wish will come through but in May. We spent a day on Skye last October, we were visited the South part of the island, this time we are on the northern corner on the most west peninsula in Galtrigill, where, if we counted alright, are 9 houses. This is such a big island, when we crossed the bridge we almost traveled 1.5 hours, 50 miles to get here.

Scotland is showing a different face in every weather, but it is always beautiful. I think we already feel ourselves at home, although our real holiday feeling started a bit slowly as unexpectedly just before we left we got our first vaccinations and we got a few side effects, but we are feeling already much better.